A Magyar Honvédség által 1940-ben rendszeresített Nimród alapját a svéd L-62-es képezte. Ennek alváza hosszabb volt, mivel négy helyett 5 pár futógörgovel szerelték. A magyar mérnökök áttervezték a tornyot, de a fegyverzetet megtartották. A második sorozatban a motoron változtattak: a német Büssing helyett annak GANZ licenszét szerelték be. A Nimródot eredetileg kettős célra szánták, páncélvadászként és légvédelmi gépágyúként is számításba vették. A Szovjetunióban vívott harcok során kiderült, hogy hatástalan a T-34-esekkel és a KV-1-esekkel szemben. Annál inkább bevált, mint a páncélos csapatokat és a gyalogságot támogató önjáró légvédelmi löveg. Ezért a kezdetben a páncélosegységekhez rendelt Nimródokat 1943-44 fordulóján fokozatosan a légvédelmi tüzérséghez osztották be.
Súly: 10,5 t Hossz: 5,32 m Szélesség: 2,30 m Magasság: 2,80 m Motor: 8 hengeres Büssing vagy GANZ VIII. VGT 107 Teljesítmény: 155 LE Sebesség: 50 km/h Hatótávolság: 225 km Páncélzat: 6-13 mm Fegyverzet: 1 db 40 mm-es 36M Bofors légvédelmi gépágyú Legénység: 6 fo |